A figyelem és a kvantumfizika

A figyelem és a kvantumfizika

Ez a klasszikus kísérlet minden alkalommal újra megerősítette, és meglepte a tudósokat. Sokszor megismételték a laboratóriumban, és mindig ugyanazt a végeredményt kapták. A kísérlet során egy fényforrásból foton impulzusokat juttattak két hosszúkás résen át a képernyőre.

 
Soron követtük a kísérletet. A rések mögött lévő fotópapíron két függőleges csík jelent meg. Ezek a fotonok nyomai, amelyek a résen áthaladva megvilágítják a fotópapírt.
 
Amikor ezt a kísérletet az automatikus üzemmódot választva emberi beavatkozás nélkül megismételték, meg változott a kép fotópapíron:
A kutatók rögzítették az eszközöket és elmentek onnan, majd 20 perc után megvizsgálták a fotópapírt,és  kiderült, nem is kettő, hanem több függőleges csík vetült a fotópapírra a sugárzás nyomaként. De ez a kép más volt.A résen áthaladó hullámok vonalát rögzítette az eszköz.
 
A fény két tulajdonságot mutat, hullámok, vagy részecskék formájában jelenik meg.
A vizsgálat eredménye az egyszerű tény, hogy a megfigyelt hullám eltűnik, és átalakul részecskévé. Ha nem tudjuk ellenőrizni, hogy a fotópapíron miként jelenik meg a következő hullám, azt fizikai jelenséget nevezzük "megfigyelői hatásnak".


Ugyanilyen eredményeket kaptunk más részecskékkel. Többszöri kísérletek eredményei úgy mutatták, hogy kvantum szinten a megfigyelt anyag reagál egy személy figyelmére. Ez új felfedezés a fizikában.


A modern fizika új eszméje szerint minden a semmiből materializálódott. Ez az üreg már az úgynevezett "kvantum-mező", "nulla mező", vagy "mátrix". Nem tartalmaz semmilyen, energiát, amelyet anyaggá lehet alakítani.
Az anyag koncentrált energiából áll – ez az alapvető felfedezése a 20. századi fizikának.
Egy atom nem szilárd részekékből áll. Atomokból.

De mitől szilárdak a tárgyak? Az ujjainkkal nem tudunk átnyúlni egy falon. Hogy lehet ez? Ennek okát, a frekvencia különbségek és az atomok elektromos töltésének jellemzői hordozzák.

Minden atom a saját frekvenciájával rezeg. Ezek a különbségek határozzák meg a fizikai objektumok tulajdonságait. Ha lehetséges volna változtatni a testet alkotó atomok rezgésének frekvenciáját, az ember képes lenne átlépni a falakon. De az atomok rezgésének frekvenciája fal közelében megváltozik. Ezért, az ujjaink beleütköznek a falba.
Minden frekvencia kölcsönhatásokkal válaszol.
Ez könnyen megérthető egy egyszerű példán keresztül. Ha egy kőfalra zseblámpa fényét vetjük, a fény ott megütközik . Azonban a mobiltelefon sugárzása könnyedén áramlik át a falon keresztül. Azért mert a kibocsátott jeleknek a gyakorisága különböző egy lámpa és egy mobiltelefon esetében. Miközben ezt a cikket olvasod, különböző hullámok sugárzása áramlik át a testeden, és keresztülmegy rajta.

Ez a kozmikus sugárzás származik a földből, millió rádiójelek sugároznak a mobiltelefonokból, a napsugárzásból, a háztartási gépek sugárzásából, stb…


Nem csak akkor látjuk a fényeket és halljuk a hangokat, ha csendben ülünk, csukott szemmel, a fejedben milliónyi telefonhívás, televíziós hírek képei és rádió üzenetei vannak. Te nem veszed észre, mert nincs rezonanciafrekvencia, egybeesés a tested atomjai és a sugárzás között. De ha a mégis, azonnal reagálni, válaszolni tudsz. Például, ha eszedbe jut egy szeretett ember, amit ő gondol rólad. Az univerzumban minden a rezonancia szabályoknak engedelmeskedik.
A világ az energia és információáramlásra épül. Einstein hosszú mérlegelés után azt mondta világról: "Az egyetlen valóság az univerzumban - ezen a területen." Csakúgy, mint a tenger hullámai minden lény megnyilvánulása jelentősen számít: az organizmusok, bolygók, csillagok, galaxisok - létrejöttében.


Felmerül a kérdés, hogy mit értünk teremtés alatt? Milyen erő irányítja a mozgásokat? . A tudományos vizsgálatok egy váratlan válaszra vezettek.


Max Planck 1900. december 14-én előterjesztette sugárzáselméletét a Német Fizikai Társaságban - ezt a napot tartják a kvantumelmélet "születési dátumának"Ezután azonban még tizennyolc évnek kellett eltelnie, amíg a stockholmi Nobel-díj Bizottság meggyőződött az új elmélet korszakalkotó jelentőségéről, és 1919-ben (egyéves visszamenő hatállyal) neki ítélte a fizikai Nobel-díjat.
Max Planck felismerte, hogy a hőmérsékleti sugárzás energiája nem folytonos, hanem kis csomagokból, kvantumokból áll . Max Planck a Nobel-díj átvételekor beszédében a következőket mondta:
"Az univerzumban minden, ami létezik energia által jön létre. Azt kell feltételeznünk, hogy az energia mögött egy tudatos elme létezik, ami a mátrixot megteremti. "


A fordulatot a 20. és a 21. században az elméleti fizika kutatásai hozták, újelgondolások születtek, amelyek segítenek megmagyarázni az elemi részecskék  különleges tulajdonságait. A részecskék a semmiből keletkezhetnek, majd hirtelen eltűnnek. A tudósok elismerik a párhuzamos univerzumok létezésének lehetőségét. Feltételezetten a részecskék az univerzumban egyik rétegből a másik felé mozognak. A ezekről az úttörő gondolatokról, mint Stephen Hawking, Edward Witten, Juan Maldacena, Leonard Susskind írnak.
Az elméleti fizika fogalmai szerint - az univerzum hasonlít azokra a babákra, amelyek egymásban rétegződve helyezkednek el. Az univerzumban ez a párhuzamos világokat jelenti. Azok, amelyek közel vannak - nagyon hasonlítanak egymásra. Minél távolabbi rétegződésben helyezkednek el egymástól - annál kevesebb közöttük a hasonlóság. Elméletileg, hogy az egyik univerzumból egy másikba mehessünk, nincs szükségünk űrhajóra. Minden lehetőségünk meg van rá. Első alkalommal, ezeket a gondolatokat a 20. század közepén fejtették ki a tudósok. A fordulat a 20. és a 21. században, matematikai bizonyítást nyert. Ma ezeket a téziseket könnyen el lehet fogadtatni a közvéleménnyel, de pár száz évvel ezelőtt bárkit máglyára vetettek, vagy őrültnek neveztek volna miattuk.
Minden a semmiből merül fel. Minden mozgásban van. Az anyag energiából áll. Minden a gondolat által jön létre.

Ezek a kvantumfizikai  felfedezések nem tartalmaznak semmi újat. Mindez ismert volt, a régi bölcsek számára. A misztikus tanítások, amelyek csak a bizalmasok, és a beavatottak számára voltak elérhetők, azt állították, hogy nincs különbség a gondolatok és tárgyak között.
Az egész világ tele van energiával.
Az univerzum reagál a gondolatra.
Az energia követi a figyelmet, amely az összpontosított figyelem hatására, elkezdett változni.

Ezek a gondolatok a különböző hangot kapnak a Bibliában, az ókori gnosztikus szövegekben, felmerülnek Indiában és Dél-Amerikában a misztikus tanításokban. Ezt sejtetik az ókori piramisok építői. Ez a tudás a legfontosabb az új technológiák alkalmazásakor, melyeket a valóság vizsgálatára használnak.
Testünk energiája egy állandóan dinamikus információáramlással egymásra hatásban áll a környezettel.

Az elménk folyamatosan impulzusokkal látja el az egész szervezetünket, hogy új formákat ölthessen, és alkalmazkodni tudjon az élet változó igényeihez.
A kvantumfizika szempontjából az elme képes a fizikai testre hatással lenni, hogy egyik életkorból egy másikba ugorjon, anélkül, hogy az összes köztes korosztályt megélné.

Kiegészítő információk