Nem létezik olyan nő a világon, aki szenvedni akar az életben.
Minden nő szenvedés nélkül, boldogan akarja élni az életét. Élvezni akarja.
Azért szenvednek a nők, mert nem ismerik fel azt a mechanizmusát az életnek, amivel megteremtik a szenvedésüket.
Mit jelent a boldogság?
A boldogság azt jelenti, hogy az életemben azt csinálok, amit én szeretnék, és nem csinálom azt, amit nem akarok. Ha így élünk, nagyon jól érezzük magunkat.
Mi a zavaró számunkra, miért térünk el ettől? Miért kényszerítjük magunkat arra, hogy azt csináljuk, amit nem akarunk?
Beszélhetünk általánosságban, de igazából rólad van szó.
Mi az, ami fontos neked az életedben?
A téged körül ölelő világ egy része rólad gondoskodik.
Ezen a körön belül neked minden fontos, a kör határain túl, azon kívül semmi nem fontos. A világ távoli országaiban élő éhező gyermekek nem tartoznak ebbe körbe, de ha a te gyereked éhezik az nagyon fontos, gondoskodnod kell róla.
Létezik egy kisebb, szűkebb kör, ahol minden a te irányításod alatt áll. Minden ide tartozik, ami veled kapcsolatos. A világ bármely részén lehet ez számunkra fontos terült, ahol éppen vagyunk. Ebben a belső körben helyezkedik el az általunk irányított valóság.
A két kör között az különbség, hogy a belső körben mindent mi irányítunk, a külső, nagyobb sugarú körben bármennyire is érint minket, fontos számunkra valami, nem vagyunk rá hatással, mert nem mi irányítunk.
Ha boldogan akarunk élni azt jelenti, azt csinálok, amit akarok, és nem csinálom, amit nem szeretek.
Itt az irányításról van szó.
Ha a mi irányításunk alatt vannak a dolgaink, akkor azt csinálhatjuk, amit szeretnénk, és nem kell azt csinálnunk, amit nem szeretnénk.
Hogy alakul mégis a szenvedés?
Két csatornán keresztül ér el minket.
Első csatorna: Amikor a külvilágból beengedünk valakit, a saját általunk kontrollált világunkba. A férfi bekerül a nő belső világába, belső körébe, és helytelenül viselkedik, rosszat tesz. A nő megengedi neki. Ki tudja őt a belső körödből préselni, de a nő mégis engedik, hogy ott legyen. Ebben a zónában teljes hatalma van, mégis elviseli a férfi bántó viselkedését. A nő próbál tűrni, és szenved. Megpróbálja az összes gonoszságot elviselni, amit a férfi tesz vele.
Második: A nő maguknak teremtik meg a szenvedést. Ki nyújtják a kezüket a külvilág felé, kontrollálni próbálják a külső világot, amit ők nem irányíthatnak. Képtelenek rá.
Ha egy nő irányítani próbál egy férfit, akit nem kellene, annak ellenére, hogy a férfi gyengéden fordul felé, mégis meg akarja változtatni.
De nem sikerül, és a sikertelenség okozta csalódás miatt szenved. Ez a szenvedés azért van, mert azt próbálta kontrollálni, amit ő nem irányíthat.
Szenvedést jelent az is, hogy nem vesszük kézbe, amit nekünk kell a belső körünkben irányítani.
Szenvedés, ha beengedődik a férfi a nő belső világába, rosszat tesz, és a nő nem kontrollálja a helyzetet, vagy ha a külvilágban akar irányítani, ahol nincs irányítási lehetősége.
Vagy beleavatkozunk a külvilág nem ránk tartozó területébe, vagy mást beengedünk a saját világunkba, aki nem odavaló. Ettől lehet szenvedni.
Ha kevesebbet akarunk szenvedni, erős védelemmel meg kell húzni a belső határokat.
Legfontosabb, hogy megértsük, mit irányíthatunk, és mi az, amit nem irányíthatunk.
A belső életünkben nem engedhetjük meg, hogy megszegjék a szabályainkat, és mi sem avatkozhatunk be mások világába a saját szabályainkkal.
Hagyni kell másokat békében élni az életükben.
Attól függően, hogy beengedünk-e valakit a körünkbe, vagy mi avatkozunk be a külső körbe, minden hat a vágyainkra, viselkedésünkre.
Infatilis kívánság, ha mi akarunk irányítani, vagy hagyjuk, hogy minket irányítsanak.