A régi bölcsek szerint, ha meg akarjuk ismerni Istent, tanuljunk meg helyesen lélegezni. Lélegezzünk tudatosan, így uralhatjuk a kimondott szavainkat, érzelmeinket, egészségünket, sorsunkat.
Valamennyi hagyományos vallási és a szellemi gyakorlat kivétel nélkül a tudatos légzésen alapul.
A Tóra szerint Isten Ádámnak életet adott a leheletével, s az éltető lélegzet a halála után visszatér Istenhez.
Kulturális szempontból a légzés megfogalmazása szintén kulcsfontosságú. Sok nyelven a „szellem”, a „lélek” és a „légzés” szavak közös eredetűek.
Az emberek másként lélegeznek, mint az állatok, vagy más élőlények.
A kínai filozófiában a „qi” egyik fő alap eleme a „levegő”, „légzés”, „energia”. Az ókori kínaiak úgy gondolták, hogy a „Qi” mindent áthat a világon, és mindent összekapcsol egymással.
Az indiai orvostudományban a „prána” fogalma szó szerint szanszkrit nyelven „életet”, „légzést” jelent. A jóga tanítása szerint a prána átjárja az egész világegyetemet.
Az ókori görög mitológiától a teljes filozófia arzenálig, és napjainkban a pszichológia és az orvostudomány is használja a „psziché” „lélek”, „légzés” kifejezést.
A légzés gyakorlatok több ezer évesek. Indiában a Pranayama, Kínában Qi-Guung, Közép-Ázsiában-a szufi gyakorlatok rendszere, Tibetben-a Vajrayana, a buddhista légzés gyakorlatok. Ezek a keleti légzésgyakorlatok csak a huszadik században érkeztek el a nyugati kultúra területeire.
A XXI. században már létfontosságúak lettek.
A modern civilizáció megváltoztatta az embereket, elfelejtettük, hogyan kell helyesen lélegezni. Nagy árat kell fizetni érte, az egészségünk attól függ, hogyan lélegezzünk.
300 évvel ezelőtt, a legtöbb ember alig érte meg az idős kort. A betegségek csak egy kis része múlott a genetikán. A legtöbb betegség az életkörülmények, és az életmód eredménye.
Az antibiotikumok megjelenése után a súlyos fertőzéseket le lehetett győzni. Kevesebben haltak meg, az élet hossz megnövekedett.
De az élet megváltozott. A civilizáció gyümölcsként sok egészségre káros termék jelent meg, az emberi test telítődött mérgező koncentrátumokkal, kémiai rákkeltő anyagokkal, új finomított élelmiszerekkel és alkohollal. Az emberi gének nem adaptálódtak ezekhez a változásokhoz, a természetes szelekció a gyógyszerfogyasztás miatt már nem működött.
Megjelentek a krónikus betegségek, lerövidítik az életet. A tudósok ezt „civilizáció betegségeinek” hívják. A külső és a belső környezet káros hatásainak felhalmozódásával észrevétlenül alakulnak ki. Az érintett még nem beteg, de már nem egészséges.
Az egyik legfontosabb megelőzés a megfelelő légzés elsajátítása.
A légzés az emberi test megbízható barométere. Milyen gyakran és mélyen lélegezzünk, pontos tükröt mutat az egészségi állapotunkról. Meggyógyítja nemcsak a testünket, hanem a fejünket is.
A tudósok szerint a légzés nemcsak az egészségi állapotunkkal, hanem a tudatosságunkkal is szorosan kapcsolódik. A légzés nemcsak a lelket tartja a testben, hanem dönt a sorsunkról.
Mit jelent a lélegezni? Elsőre furcsa a kérdés. Közel 20 000 ki és belégzést végzünk naponta. És egyáltalán nem gondolkodunk azon, hogyan csináljuk. A légzés alap ösztön. A születésünk az első lélegzetvételünktől datálódik, a halálunk az utolsó kilélegzésünk pillanata. És a kezdet és a vége között számtalanszor lélegzünk.
Minden élőlény másképp lélegzik. Például a medúza a légzés legegyszerűbb formájával lélegzik. A vízben feloldott oxigén a bőrén keresztül felszívódik, és az oldott szén -dioxid is ott ürül. A rovarok hasán sok kis lyuk van. Ugyanúgy működik, mint az emberi légcső. Így a rovarok ugyanúgy lélegeznek, mint mi, az egyetlen különbség az, hogy több száz légcső van a hasukon.
A légzés üteme, azaz milyen gyakran lélegezzük, nagymértékben függ az élőlény méretétől. Minél nagyobb, annál lassabban lélegzik. Például, az elefánt körülbelül tízszer lélegzenek percenként, az egerek pedig körülbelül 200-szor.
A légzés gyakorisága összefügg a várható élettartammal; az elefánt hosszabb ideig él, mint az egér. A teknősök nagyon lassan lélegeznek, és nagyon hosszú ideig élnek. Az ember átlagosan 16 –szor vesz levegőt percenként. Előfordul, hogy ritkábban 6-8 -szor vagy gyakrabban, 20 -szor percenként. A körülményektől függően. A kisgyermekek percenként 20-30-szor lélegeznek, a csecsemők40-60-szor! Az orvosok régóta vizsgálják az különböző légzéseket.
A betegek több levegőt lélegeznek be, ami – paradox módon – a sejtek oxigénszintjének csökkenését okozza. A betegségek kialakulásának oka a túl gyakori mély légzés. A mély lélegzet vételekkel az oxigén mennyisége nem növekszik a szervezeteben, és a szén -dioxid kevesebb lesz.
Az egészséges ember tüdeje 5 liter, az asztmában szenvedő betegeké pedig körülbelül 10-15 liter. A szervezet szén -dioxid hiánya az agy, a végtagok, a bél és az epe, a hörgők és az erek helytelen működéséhez vezet. Az erek beszűkülnek, kevesebb oxigén jut el a sejtekhez. A sejtekben a biokémiai reakciók megváltoznak, az anyagcsere lelassul. Az oxigén krónikus „túladagolása” oxigénhiányhoz vezet.
A felszínes légzés egészséges.
Az energiaszint emelő légzés gyakorlatok célja, hogy elérjük a légzésünk lassú legyen, legfeljebb 16 lélegzet percenként, orron keresztül lélegzünk, csendesen és könnyen. Fontos szabály – csak az orron keresztül lélegezzünk. A szájon keresztül történő lélegzéskor a tüdőbe jutó levegő nem tiszta, szennyezett a mikroszkopikus portól, ami különféle betegségekhez vezet.
