Az energiaszintünk és a felszínes légzés

Napjainkat pörgetve nem teljesen világos, miért is van szükségünk energiára. Van egy állandó energiaszintünk, és vannak csúcs energiaszintjeink.

A csúcs energia szint tárgyaláskor, a sportolóknak a versenyeken, nyilvánosság előtt beszélve szükséges, általában, amikor jó passzban kell lennünk pár órát, vagy napot, majd visszatérünk a szokásos szintre.

r

A konstans energiaszintért tennünk kell, nem működik önmagától jól, meg kell érte dolgoznunk.

Többféle hagyományos légzés technikát ismerünk. Nagyon jó az indiai pranayama gyakorlata, egyetlen gond van vele. A mély légzésen alapul, így gyakorláson kívül is hajlamosak leszünk mélyen lélegezni, és rosszabb állapotba kerülünk, mint a gyakorlás előtt voltunk.

Az okos imát gyakorló ortodox szerzetesek a folyamatos gyakorlatokat végezve nem figyelnek a légzésük mélységére. Ha abba hagyják a gyakorlást rohamosan lecsökken az energiaszintjük.

A modern, orvosi rendszer szerint ne lélegezzünk mélyen, legfeljebb fokozott fizikai tevékenység közben, de akkor is kizárólag orron keresztül.

Ha megtanulunk a felszínes légzésünk állandóságára figyelni, a gyakorlás felfüggesztésével sem esik vissza az energiaszintünk, hiszen megszoktuk, hogy felszínesen lélegezzünk.

A csoportjainkban egy évben háromszor foglalkozunk energiaszint emelő légzés gyakorlatokkal. A gyakorlások közötti időszak elteltével ugyan azon az energia szinten folytatjuk, ahol legutoljára abbahagytuk a légzést.

Újdonságként a vegetatív idegrendszer egyensúlyának vissza állításával foglalkozunk.

A fiziológiai folyamatainkat a szimpatikus idegrendszere aktivizálja, a paraszimpatikus nyugtatja. Fontos a két rendszer egyensúlya. Bizonyos légzés-, és lelki gyakorlatokkal elérhetjük a két rendszer szükséges kiegyensúlyozását.

A kundaluni légzés gyakorlat élénkíti a szimpatikus idegrendszerünket, kabbala légzés gyakorlat pedig a paraszimpatikus idegrendszerünket.

Nem az a célunk, hogy erősítsük, hanem hogy kiegyensúlyozzuk a két rendszert.

Különleges légzés gyakorlat a síró légzés. Néhány gyakorlat után spontán elindul a valódi sírás, felfakadnak a régi elnyomott sérelmek, és könnyen feldolgozódnak.

Az első három csakra szintjéhez kapcsolódik a sírás. A negyedik, ötödik, hatodik csakrához tartozik a nevetés.

Amikor a kisgyereket nem nevethetnek, visíthatnak önfeledten, érzelmileg semlegessé válnak, nem tudják kimutatni a jó érzéseiket.

Célunk ezt a két rendszert egyensúlyba hozni. Gazdag érzelmekkel fordulunk a világ felé, növekszik a nyitottságunk, a jó kapcsolataink száma.

Lazul az epe, gyomor, máj, hasnyálmirigy, lép körüli testrészünk, megszűnnek gyulladások. Javul a szív, érrendszerünk működése, csökken a vérnyomásunk.

Könnyebben, jobban érezzük magunkat, tehetségesebbek nyitottabbak leszünk.