Általában nem figyelünk a légzésünkre.
A testünk úgyszólván „magától” teszi, tudatos kontroll nélkül.
Ha figyelünk a légzésünkre, megváltoztathatjuk egészségi állapotunkat, viszonyulásunkat a stresszhez, a nyugalomhoz, az erőtlenséghez, és az energikussághoz.
Hosszú ideig különböző vélemények voltak a légzés mechanizmusairól:
A hippokratészi iskola, az ókor leghíresebb orvosi iskolája leírta a légzési mintákat, de nem kötötte a folyamatot a tüdőhöz.
Platón szerint a légzés a levegő a bőr pórusain való áthaladását jelenti. Ezt Arisztotelész cáfolta – úgy vélte, hogy a légzés szerepe a szív lehűtése.
Az oxigén 1774-es felfedezése volt a kutatás csúcspontja. Felismerték, hogy a légzés lényege a testben lévő gázcsere folyamat.
Ma már tudjuk, hogy a légzést is az idegsejtek irányítják.
Az emberi test neurális hálózata generálja a légzés ritmusát és légzési mintákat alakít ki.
Légzőközpontunk az alvás közben és ébrenlétkor a szív működését és vérnyomást szabályozza.
A belégzéskor a mellkas izmait és a rekeszizom izmait használjuk.
Naponta körülbelül 20 ezer lélegzetet veszünk, mindegyiknél felgyorsul a szívverésünk. Minden kilégzéssel lelassul.
Az idegrendszer érzékenyen reagál arra, hányszor lélegzünk percenként.
A mély belégzés és a lassú kilégzés megnyugtató. Jól hat az általános közérzetre. Minél gyakrabban lélegzik valaki, annál nagyobb a valószínűsége, hogy súlyos egészségügyi problémái vannak. A helytelen légzés szív- és vérnyomászavarokhoz vezet.
A meditatív légzéstechnikák, a jógagyakorlatok javítják a légzésfunkciót, csökkentik a krónikus betegségeket.
A légzés bizonyos típusai fájdalomcsillapítóan hatnak.
Az orron át lélegezve az orrlyukak és a melléküregek megszűrik és felmelegítik a tüdőbe jutó levegőt, ez segít a káros baktériumok, fertőzések leküzdésében.
Az orron keresztül történő légzés jobb véráramlást biztosít a tüdőben, fokozza a vérkeringést, jótékony hatással van a benne lévő oxigén és szén-dioxid szintjének helyes arányára, lassítja a légzést és növeli a tüdő teljes térfogatát, javítja az agy működését, fenntartja a testhőmérsékletet.
Nem csak abban van különbség orron, vagy szájon át lélegzünk. Van, hogy a mellkasunkba, van, hogy mélyen a hasunkba.
A rekeszizom és az alsó bordák aktív részvételével történő légzést hasi légzésnek nevezzük. Ez a légzés lehetővé teszi a belélegzett levegő mennyiségének növelését és a sejtek oxigénnel való telítettségének javítását. Ilyen természetes módon lélegeznek az újszülöttek.
A lassú és mély légzés pozitív hatással van az agyra, a szív- és érrendszerre, a légzőrendszerre és a gyomor-bélrendszerre. Emelkedik a vér oxigéntartalma, könnyebben távozik a gázhulladék a tüdőből, csökken a vérnyomás és a pulzusszám.
A rekeszizom részvétele légzés közben segít az étkezési rendellenességek, a krónikus székrekedés, a magas vérnyomás, a migrén és a stressz kezelésében, valamint javíthatja a rákos, a reflux betegségben és szívelégtelenségben szenvedő betegek életminőségét.
A légzést befolyásolja az életkor, az életmód, a betegségek, a testtartás változásai.
Ha görnyedten ülünk, járunk, nem tartjuk egyenesen a hátunkat, a mellkasunk összeszorul, belégzéskor a tüdő nem tud teljesen megtelni. A görnyedt testtartás a normál függőleges testtartáshoz képest jelentősen csökkenti a tüdő térfogatát, a kilégzési sebességet.
Már a fej és a nyak tartásának változtatása is azonnal kihat a légzésünkre. A testhelyzeteink a számítógép előtt ülve, telefonálás közben negatívan befolyásolják légzésünket.
A testsúly is befolyásolja a légzést.
Minél több a zsír a testünkben, annál több az akadálya, hogy a tüdő légzéskor megteljen.
Az asztma szorosan összefügg az elhízással. A betegség kialakulásának kockázata a testtömeg-index növekedésével nő. A kutatások igazolják, hogy a fogyás, különösen a hasi zsír – a hasüregben felhalmozódó zsírraktárak csökkenése javítja a légzésmechanikát. Ez a tüdő térfogatának folyamatos növekedésének köszönhető.
A krónikus stressz ugyanolyan negatív szerepet játszik, mint az elhízás, a légzés lerövidüléséhez vezet. Amikor stresszes helyzetben vagyunk, gyorsabban és mélyebben kezdünk lélegezni. Ez egy normális természetes reakció. Így mozgósítjuk szervezetünket. A hosszan tartó stressz azonban felemészti a fizikai és idegrendszeri erőtartalékainkat.
A helyes légzés gyökeres belső és külső átalakuláshoz vezet, javítja a vérkeringést, minimalizálja a stressz hatásait, megfiatalít, csökkenti a vérnyomást, a stroke kockázatát és javítja a szív- és érrendszer egészségét.
A tudatos légzés jót tesz az emésztésnek és az immunrendszernek is.
Pozitív változást idéz elő a személyiségünkben, növeli a tudatosságunkat.
